A többség szabadidejét zenehallgatással, olvasással tölti.
Kevesen fogadnak vendégeket otthonukban Budapest, 2012. január 19. – Zenehallgatás, olvasás, főzés, kertészkedés – lényeg, hogy otthon végezhető: így is jellemezhetnénk a magyarok szabadidő eltöltési szokásait a GfK Roper Reports Worldwide felmérése alapján. A vizsgálat eredményei szerint társasági eseményekre – otthoni vendégfogadásra, kávézóban való találkozókra – az európai átlagnál lényegesen kevesebben szakítanak időt. A kulturális, művészeti programokat látogatók aránya ugyanakkor nem tér el jelentősen az Európában jellemzőtől.
Hazánkban a szabadidő eltöltésének pénzkímélő formái jellemzőek és a társas elfoglaltságok a háttérbe szorulnak. A GfK Roper Reports Worldwide felmérésének adatai szerint szabad óráikban tízből kilenc honfitársunk zenét hallgat, tízből hét újságot olvas, tízből hat pedig könyvet vagy magazint vesz a kezébe. Míg a zenehallgatás egyaránt kedvelt elfoglaltsága mindkét nemnek, addig újságolvasásra hazánkban nagyobb arányban szánnak időt a férfiak, könyvolvasásra pedig a nők. A zenehallgatás és olvasás Európában is hasonlóan népszerű elfoglaltság, bár a magazinok fontosabb szerepet töltenek be a német, a svéd és az olasz átlagpolgár életében, mint hazánkban.
Egyre elterjedtebb hobbi Európában a főzés – a megkérdezettek mintegy 71 százaléka jelezte, hogy havonta legalább egyszer, vagy gyakrabban főz csak a szórakozás kedvéért. Különösen jeleskednek e téren a lengyelek, a németek és a csehek, a svédek (valamennyi országban 70 százalék felett). Hazánkban a konyha kevesebbek – tízből hat válaszadó – számára nyújt kikapcsolódást. Jellemzően a hölgyek (78 százalék) nyilatkoztak úgy, hogy legalább havonta egyszer a főzés kedvéért állnak a tűzhely mellé; viszont elmondható, hogy e hobbi kedveltsége gyakorlatilag kortól, családi állapottól és jövedelmi helyzettől független.
Annak ellenére, hogy híresen vendégszerető nemzet hírében állunk, az otthonukban vendégeket fogadók aránya jócskán elmarad az európai (60 százalék), különösen az olaszok, a csehek és a németek átlagától. Míg Magyarországon mintegy 44 százalék azok aránya, akik barátaikat, kollégáikat alkalmanként vendégül látják otthonukban, addig ez az olaszoknál 66 százalék, a cseheknél 65, a németeknél pedig 63 százalék. Itthon inkább a közepes, vagy magas jövedelemmel rendelkezők, gyermeket nevelők, illetve a fiatalabb korosztályok (15-39 évesek) invitálják ismerőseiket havi rendszerességgel otthonukba.
Étkezés céljából kimozdulni sem szeretnek – vagy nem tudnakhonfitársaink otthonukból. Míg Európában tízből hatan szoktak legalább havi rendszerességgel beülni valahová reggelizni, ebédelni vagy vacsorázni, addig nálunk ez az arány mindössze 30 százalék.
„Érthető módon ez az arány magasabb a fiatalok – a 15-39 éves korosztály – és a magasabb jövedelemmel rendelkezők körében, illetve a teljes állásban alkalmazottak körében, ami arra is utalhat, hogy e találkozók egy része munkajellegű, a munkavégzéshez kapcsolódik” – mondta el Dörnyei Otília, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója. Leginkább a kávézóiról híres olaszok (83 százalék) és a spanyolok (74 százalék) szeretnek ilyen helyeken időzni.
Az egyes tevékenységeket havonta legalább egyszer végzők aránya Magyarországon és európai átlagban, 2012
Jó hír, hogy a havi koncert- és színházlátogatók, valamint múzeumba vagy művészeti kiállításra járók aránya tekintetében Európa közelít a hazai arányokhoz. Míg koncertre, színházba Európában a megkérdezettek 14 százaléka jár, Magyarországon 12 százalék nyilatkozott hasonlóképpen. Múzeumokat és művészeti kiállításokat havi rendszerességgel Európában 11 százalék, hazánkban pedig a válaszadók 7 százaléka látogat. Ezzel ellentétben az európai átlagnál nagyobb hányad nyilatkozott úgy, hogy elektronikus, video vagy számítógépes játékokkal legalább havonta játszik (61 százalék), kertészkedik vagy a ház körül tevékenykedik (46 százalék).
A kutatásról
A GfK 2011-ben több mint 37.000 megkérdezett részvételével készítette el világszerte a Roper Reports® Worldwide online felmérést, mely többek között a fogyasztók viselkedésének, szokásainak és értékeinek globális szintű megismerését, és az egyes országok lakosainak környezetvédelemmel kapcsolatos hozzáállását vizsgálja a világ 25 legjelentősebb országában és idén Magyarországon is.
Forrás: www.gfk.hu
